Január hatodikával, Vízkereszt napján, véget ér a karácsonyi ünnepkör, kezdődik a farsang, ami egészen hamvazószerdáig tart. Elsősorban azokról a szokásokról szeretnék írni, amelyek meghatározzák egy-egy népcsoport életét és természetesen közük vana sütihez és a csokihoz.

1. Vízkereszt a Napkeleti Bölcsek (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) napja, akik Európát, Arábiát és Afrikát képviselték.
2. Évszázadokkal ezelőtt sült bárányt ettek ilyenkor Krisztus és a háromkirályok látogatásának tiszteletére (általában nagy ünnepségeket, lakomákat rendeztek ezen a napon, és bár nem vagyok sem kultúrantropológus, sem néprajzkutató, feltételezem, hogy innen ered a farsangi időszakra eső báli szezon is).
3. A leghíresebb ...

Engem most ér megkövezni, de én nem szeretem a mézeskalácsot. Sohasem sikerült még olyat készítenem, amelyiket szívesen megkóstoltam volna. Szeretem az illatát, szeretem, ahogy elindítja a karácsonyi készülődést, de megenni nem szeretem. Még kevésbé szeretem megmutatni, Instagramon, Facebookon, mert sem nem puha, sem nem szép. Nagy előnye viszont, hogy a kidíszítése kiválóan fejleszti a finommotoros készségeket kisgyermekeknél. Így nálunk ezért sül évek óta mézeskalács. No meg azért, mert a díszítéshez az apró virágok, ehető gyöngyök mellett (ezekkel a csippentő mozdulatokat lehet gyakorolni iskola előtt álló gyerekekkel; segít majd az írás tanulásánál) tojásfehérjét használunk, amiből, hogy, hogy nem, de mindig marad ...